Minden évben megvannak az aktuális „divat színei”, aminek ismeretében el is indulhatunk felderíteni milyen díszeket szeretnénk a fára akasztani. Volt már a piros-arany, a fehér -ezüst, a kékek, az egyszínű, vagy dafke a tarka, minden évben új trendet kiáltunk ki magunknak, hogy legyen mit követni. És mindig vannak, akik évről évre a legújabb trendeknek megfelelően öltöztetik a karácsonyfát.
Mások a hosszú évek alatt összegyűjtött, mára kuriózumnak számító családi díszekkel dekorálnak és persze akadnak olyanok, akik teljesen újraértelmezik a karácsonyfa díszítést és például neves_karácsonyfadíszt választanak.
A fadíszítési szokások változtak, de az biztosan nem változott, hogy régen is és ma is minden a gyerekek körül forgott, ez a nap igazi családi ünnep.
Az első karácsonyfa állításakor nem is kérdés mi lehetett az a fő szempont, ami szerint a fára kerülő tárgyakat kiválasztották...
A fenyőfa feldíszítésének hagyománya a 16. század körül fejlődött ki Németországban, és miután a brit királyi család meghonosította Londonban, az új trend szerte az egész világon elterjedt. Hazánkban az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította martonvásári birtokán 1824-ben.
Anno fő szempontnak a díszek ehetőségét tartották, amely elsősorban a gyermekek örömét szolgálta. Évtizedeken keresztül gyümölcsökkel, almával, dióval, datolyával díszítették a fát, de került az ágra színes sütemény, ostya és mézeskalács mellett pattogatott kukorica füzér is.
Akik nem engedhették meg maguknak, hogy mézeskaláccsal díszítsék a fenyőt, fák papírba csomagolt terméseit használták. A háború okozta egyszerű körülmények között a legelterjedtebb papírdísz a füzér lett, de kerültek a fára papírmasé figurák, szentképek, képeslapok, sőt a fronton még kártyalapok is.
A fa tetejére angyalkát vagy csillagot helyeztek, melyek az angyalok seregét illetve a betlehemi csillagot ábrázolták. Aszalt szilva, lisztbe mártott dió, sütemények, habcsók mellett ónból készült, csillogó díszeket is láthattunk volna, ha az időben visszarepülve bekukkantanánk néhány falusi otthon tisztaszobája ablakán.
A németországi játékgyártáshoz köthető a neves karácsonyfadíszek őse, a fa karácsonyfadíszek megjelenése. Az addig ismert angyal és toboz forma mellett újdonságnak számítottak a betlehemi jelenet szereplői: Jézus, pásztor és király figurák. A fa alapanyagú díszek egyszerű, lombfűrésszel körbevágott darabok voltak festéssel és csillámporral díszítve.
A 19.század végétől a színes csillogó üvegdíszek a karácsonyfák összképének meghatározóivá váltak. Először csak a klasszikus gyümölcs- és tobozformákat kezdték helyettesíteni, később csillagokat, angyalokat, madarakat, szíveket gyártottak üvegből. Persze nem csak a modern, új üvegre volt kereslet, de az egyszerű nem törhető anyagok, mint a papír vagy a bádog is új életre keltek. A dombornyomás technikája a papírból és fényesen csillogó bádogból csodás díszítőelemeket varázsolt.
Természetesen a praktikus karácsonyfa díszítési ötletekből a huszadik századra sem fogytunk ki. Igaz, hogy a népies szokásokat tényleg csupán néhányan tartják életben, van pár olyan apró részlet, amely a mai napig a legtöbb karácsonyfán megjelenik, az eredetével és jelentésével mégsem vagyunk tisztában.
A ma is közkedvelt piros gömb - mely a neves karácsonyfadíszen is van - a korabeli gyümölcs modern változata, mely a paradicsomi fa almáját szimbolizálja. Míg a színes girlandok, szalagok és angyalhajak egyrészt a paradicsomi fára tekeredő kígyót, másrészt a teremtést átszövő időszálakat jelképezik. Akik a fa tetejére angyalkát vagy csillagot helyeznek, talán nem is tudják, hogy ezek a díszek az angyalok seregét illetve a betlehemi csillagot ábrázolják.
Tudja mindenki, hogy a szaloncukor magyar, de azt kevesen tudják, hogy kezdetben csokoládégolyó vagy kockacukor került a selyempapírba. A 20. század elejétől az üzletekben egyre változatosabb ízekben, az egészen egyszerű szaloncukortól a kézműves szarvasgombával töltött csokoládé különlegességig szinte minden kapható.
Napjainkban a karácsonyfák zömén gyertyák helyett izzók villognak, üvegdíszek csillognak és csillagszórók szórják fényüket. Ahogy az esküvői piacon, úgy az otthonokban is hódít a vintage, ismét divatba jöttek a különböző kézzel készített díszek: szalmából, színes papírból gyártott karácsonyfadíszek, szárított gyümölcsök, mézeskalács, habcsók. A régiektől tanulva új technikákat is kipróbálhatunk, készíthetünk vattából vagy fonalból angyalkát, hóembert.
A karácsonyi vásárokban sokféle finomság, forralt bor és kulináris jóság mellett mindig találni legalább egy olyan standot, ahol neves gömböket, fadíszeket árusítanak. Biztosan kipróbálták már sokan, nekünk is megvannak otthon a gyerekek nevével díszített gömbök, igaz már nem olvasható, mert a csillámpor rég lepotyogott róla, de azért féltve őrizzük. Otthon is készíthetünk ilyet, de ha nem bízunk magunkban és a vásár sem megoldás, akkor a netről tudunk neves díszeket rendelni, melyek törhetetlenek. Mindig a fa elején kap helyet a gyermek, unoka, dédunoka nevével ellátott fenyőfadísz, mert ez a szép és egyedi ajándék különösen értékes az idősek számára.
Ha közelebbről megnézzük a mai karácsonyfát, akkor láthatjuk, hogy a korábbi hagyományok, formák máig élnek, és szorosan kapcsolódnak a karácsony üzenetéhez.
Neves karácsonyfadíszt a Herballon webáruházban is tudsz vásárolni, itt tudod megnézni: neves karácsonyfadísz.
Más egyedi ajándékot is találsz, ha érdekel ezen a linken tudsz információkat szerezni: egyedi ajándékok.
Korábbi cikkünkben adtunk ötleteket férfitársaink ajándékozásához, a cikket itt tudod elérni: Egyedi ajándékok pasiknak.
Legyen szép napotok, maradjatok egészségesek,
Ági